A korona pénzrendszer (1892-1925)

A korona mint aranyalapú valuta 1892-ben emelkedett törvényerőre. 1899-ben az Osztrák-Magyar bank lett a pénzforgalom egyedüli szabályozója, ám a kötelező koronában való számítás csak 1900 január 1-jén került bevezetésre. Az első koronaértékű bankjegy 1900-ban jelent meg Magyarországon. A pénzjegyek rajzait és kivitelét éles kritikával illette a korabeli sajtó, az 1913-ban kibocsátott 20 koronást egyenesen ízléstelennek, szellemtelennek, zavarosnak ítélik. Általában a művészek pályázat útján történő bevonását hiányolják. A vert pénzekkel kapcsolatban felmerült a körmöcbányai verde ósdi felszerelésének kérdése, s az is, hogy a tökéletes gépekkel a fővárosban lenne a helye.

Az első világháború kitörésével 1914 nyarától az élet minden területén törés következett be. Megakadt a kedvező gazdasági fejlődés, ezzel együtt természetesen a bankélet, a pénzügyek fejlődése is. Hamarosan fellépett a váltópénzhiány, amelynek ellensúlyozására 1 és 2 koronás bankjegyeket adtak ki. Az 1918 november 1-én megkötött fegyverszüneti egyezményekkel befejeződött az első világháború. Az ezt követő békeszerződések egyben az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását jelentették. Európában a 13 pénzrendszer helyébe 27 önálló pénzrendszer lépett, a Monarchia helyén 7 önálló vámterület és pénzrendszer keletkezett. Az utódállamok nem rendelkeztek saját pénzzel. Saját valutát kellett teremteni, önállóan kellett megoldani a pénzverés és bankjegynyomás kérdését is. Magyarország ebből a szempontból is különösen nehéz helyzetbe került. Az ország korábbi területének 32%-ára csökkent, így határain kívülre került pénzverdéje Körmöcbánya is. A széttört Monarchia öröksége volt a zűrzavaros pénzügyi helyzet is, a mindenütt forgalomban lévő Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek miatt. Az önálló gazdaságpolitikára és pénzforgalomra törekvő új államok 1919 januárjától lebélyegezték a közös pénzeket, s csak azokat ismerték el érvényesnek területükön. A lebélyegezetlen korona bankjegyek csak Magyarországon, Csehszlovákiában és Ausztriában maradtak valutapénzek. A bélyegezetlen példányok így erre a területre áramlottak, növelve az inflációt, a pénzügyi helyzet áttekinthetetlenségét.

A közös bank réznyomású ún. kékpénzei azonban még így sem voltak elegendőek a forgalom számára. Ekkor tértek át a sokkal gyorsabb - ofszet - nyomdai kivitelű, 1918 október 27-i keltezésű, ún. fehérpénz kibocsátására 25 és 200 koronás címletekben. A közönség ezeket bizalmatlanul fogadta.

1919 december 31-én megszűnt az Osztrák-Magyar bank egyeduralma, 1921-ben megalapították a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet, amelyet az új korona bankjegyek elkészítésével bíztak meg. Az infláció egyre nagyobb méreteket öltött. 1921 nyarán 17,3 milliárd korona bankjegy volt forgalomban, 1924 tavaszán pedig 2,5 ezer milliárd korona.1921 júniusában 1 arany korona 50,7 papírkoronát 1924 májusában 18,4 ezer papírkoronát ért. 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank. Egy évvel később már önálló jegybankként, az általa megvásárolt pénzjegynyomdával kezdte el gyártani az önálló magyar pénzeket. A bank 1925-ben megvásárolta a Pénzjegynyomdát, és még ez évben megkezdte az új pénzverde kialakítását a Hungária körút 349. sz. (ma Üllői út) alatti huszárlaktanya körül Reich Gusztáv műépítész tervei szerint. A verde 1926 márciusában kezdte meg működését már az új, PENGŐ értékű érmék verésével. Megállapították a korona stabilizációs árfolyamát: 1 aranykorona = 17 000 papírkorona. Az 1925. évi XXXV. tc. értelmében pedig 1927 január 1-től a koronaérték helyébe a pengőérték lépett. 1 PENGŐ = 12 500 KORONA. 1926 augusztus 25-től a pengőérték népszerűsítésére és az új számításra való átmenet megkönnyítésére a bank az 1 000-1 000 000 korona névértékű államjegyek egy részét PENGŐ értékjelöléssel felülnyomva hozta forgalomba.

A felülnyomott és felülnyomás nélküli államjegy egyformán törvényes fizetőeszköz volt. Tájékozódásul néhány adat egy korabeli sokszorosítású "Drágulási táblázatból": 1914 július közepén, a háború kitörésekor 1 kg liszt 43 fillér, a kenyér 30, a zsír 152, a cukor 82, a só 26, egy liter tej 28 fillér. Egy mázsa kőszén 3 korona 96 fillér. Egy férfi öltöny 60, 1 pár női cipő 14 korona. A villamosjegy ára 16 fillér, a hajvágás pedig 1 korona 20 fillérbe került. Ezzel szemben 1926 májusában a liszt ára 7 400, a kenyér 6 900, a zsír 28 000 a cukor 15 000, a só 4 950, egy liter tej 4 800 korona volt. A szén 80 000, a férfiöltöny 1 050 000, egy pár nöi cipő 280 000 koronára szökött fel. A villamosjegy ára 2.500, a hajvágás 13.200 korona lett.